Hofi

Interjú Hoffmann Ildikóval.

Kérdéseket tettem fel Hofi Géza özvegyének, aki az alábbiakat válaszolta:

2002. április 10-én megrepedt a föld, az ég villámokat szórt és sűrű zápor ömlött a városra. Mint futótűz terjedt a hír: Hofi Géza az égi mezőkre távozott. Álmában érte a halál. Szerdai nap volt. Bús, borongós, esős. Vasárnap még teltház előtt aratott sikert a Madách Kamarában. Azon a színpadon, ahol szinte percre 19 évet töltött. Ki ne ismerné a „Hofélia „című előadását és a hetente, de - mondják naponta-megújuló „ Élelem bére”-címűt?

Már amikor a Mikroszkóp Színpadon dolgozott /1970-1981/ se lehetett előadásaira könnyen jegyet szerezni, de a Kamara látogatók, vagy a környéken lakók még ma is emlegetik a pénztárnál álló hosszan kígyózó sorokat.

Halála után hónapokig Hofitól volt hangos a média. A sajtó, a rádió, tv műsorok elemezték, közvetítették műsorszámait, hallhattuk nótáit. Dalait, amiknek maga is szerzője, s amiket csak ő tud úgy igazán „hofisan” előadni.

Hofi INTÉZMÉNY, állították róla. Hiánya pótolhatatlan.

Könnyes szemű kollégák beszéltek nagyságáról. Hálás színészek arról, hogyan segítette pályáját Hofi Géza. Vadászok emlékeztek meg az emberről, aki ember tudott maradni. Akkor is, ha fegyver volt a kezében. Hiszen a vadászat egy olyan kikapcsolódást jelentett számára, ahol nem a vad elejtése jelentette az élményt, hanem az erdő kiismerhetetlensége. A jó társaság és a vadászatokon tálalt finom ételek.

Felesége Ildikó könyvbe rendezte a művész hagyatékul maradt albumát. Az album Hofi rajzaival, fotóival teli élettörténet. Pályatársak adták írásukat a könyvhöz, ami elnyerte egy külföldi könyvfesztivál bronz érmét. /Hofi Géza élete és pályafutása/

Ildikó hű maradt Hofi kiadójához, a Hungarotonhoz és közös munkával évente adják ki a művész hang és kép felvételei. A CD-ket, DVD-ket pillanatok alatt elkapkodják.

A főváros szobrot állíttatott a Brodwayn. A „Művészetek” című kompozícióval Hofira is emlékezni kívánt az alkotó: Stremeny Géza. A szobor idegenforgalmi látványosság. Nincs nap, hogy ne venné körbe fényképezkedő emberek csoportja .

"Hat munkával teli év szaladt el az életemből- mondja Ildikó. A keserű felismeréstől, hogy Géza nincs többé sok víz folyt le a Dunán. Igen Géza pótolhatatlan a színpadon, pótolhatatlan az én életemből. Pótolhatatlan a barátoknak, a közönségnek. Számomra egy személyben testesítette meg a férjet, gyermeket, apát. Kívánom mindenkinek, hogy olyan harmóniában élje életét, mint az nekünk megadatott. Nem könnyű túl jutni a gyászon. Ma se vagyok túl rajta. Pedig ha az emberi szeretet, a simogatás gyógyít akkor már gyógyulttá nyilvánítottak volna. Nincs Géza. Így, helyette az emberek engem találnak meg, Engem simogatnak meg az utcán, a sírjánál. Nekem mondják el a vele kapcsolatos élményüket. Nekem írják meg Géza iránti szeretetüket.Velem osztják meg gondolataikat. Szinte mindenkiben felmerül a kérdés: MOST KI MONDJA MEG NEKÜNK? Baráti körben is idézzük őt. Nincs az életnek olyan területe, hogy ne passzoljon oda egy Hofi aforizma.

Mindenkinek köszönöm, hogy velem együtt emlékeznek."

Mi pedig, akik ismertük, szerettük, köszönjük, hogy volt/ van nekünk!

Hofi Géza - Búcsúvétel  

nagyon szép, amit énekel a szeretett művész úr 

Forrás: Patak Gábor - 2008.01.24 10:38